San Francesco di Assisi


    akadálymentes oldal


    2014. augusztus
    H
    K
    SZ
    CS
    P
    SZ
    V
    1
    2
    3
    4
    5
    6
    7
    8
    9
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21
    22
    23
    24
    25
    26
    27
    28
    29
    30
    31


    2014. augusztus 28. csütörtök,
    ágoston napja van

    Arcidiocesi di Eger


      magyar italiano




    " Egy cseppnyi őszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál.
    Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus
    Általános Iskola
    Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola Miskolc


    Római katolikus egyház

    A (római) katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége. Csaknem 1,2 milliárd hívével a világ keresztény népességének több mint a felét, a világ népességének több mint egyhatodát képviseli. A katolikus egyház a nyugati, latin katolikus egyházból, illetve 22 keleti katolikus egyházból épül fel, összesen 2782 részegyházra osztva. A pápa, azaz Róma püspöke (jelenleg XVI. Benedek pápa) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.

    A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása. Az Eucharisztia, amely a hét szentség egyike, valamint minden katolikus szentmise kulcsfontosságú része, a katolikus istentisztelet középpontja. Ezen kívül a világ minden részén működtet szociális programokat és intézményeket, úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a Nemzetközi Karitász - aminek tagja a magyarországi Katolikus Karitász is -, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.

    Eredet és küldetés


    Jézus átadja a mennyek országának kulcsait Szent Péternek
    A Sixtus-kápolna egyik freskórészlete (Pietro Perugino, 1481–1482): Jézus átadja a mennyek országának kulcsait Szent Péternek

    A katolikus egyház eredetét Jézusig és a tizenkét apostolig vezeti vissza. Az egyház püspökeit az apostolok utódainak tekinti, akik Krisztus nevében és hatalmával tanítanak, megszentelnek és kormányoznak,Róma püspöke, a pápa pedig Péternek, az apostolok vezetőjének az utódja, aki egyedül kapta meg az Egyház kulcsait, s akit Jézus az egész nyáj pásztorává tett.Így a pápa "örök és látható princípiuma és alapja mind a püspökök, mind a hívők sokasága egységének", akire mint sziklára az Egyház egész építménye épül. A katolikusok ennek alátámasztására Jézus szavait idézik Máté evangéliumából: "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat… Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."

    A katolikus egyház vallja, hogy küldetése Jézus parancsára alapul, aki meghagyta tanítványainak, hogy terjesszék a hitet szerte a világban:
    "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig."

    Egyházszervezet és közösség


    A katolikus egyházban minden hívő a keresztség révén - mellyel beépül Krisztus Testébe - részesedik Krisztus egyetlen papságából, azaz az egyetemes (általános) papság tagja, de a szerepek és a karizmák ("kegyelmi ajándékok") különbözőek.
    Így a katolikus egyházban megkülönböztetik a "szolgáló papságot", azaz az egyházi rendet (klérus) a világi hívektől vagy "világi papságtól", azaz a laikusoktól. Ezt a felosztást Jézustól származtatják, aki kiválasztotta és különleges hatalommal ruházta fel a tizenkét apostolt, s akik felszenteléssel további férfiakat választottak ki, hogy
    1.) Isten népét tanítsák (tanítói, igehirdető feladat),
    2.) az istentisztelet és a szentségek által megszenteljék (a megszentelés feladata),
    3.) és az egyház tagjait Krisztus nevében vezessék, irányítsák (a kormányzás feladata)

    Bár a katolikus egyház Jézust tekinti legfelsőbb lelki vezetőjének, a földi egyházszervezet legfőbb pásztora - Krisztus földi helytartójaként - Róma püspöke, a pápa, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egész egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Mivel Jézus Szent Pétert a többi apostol fölé emelte, ezzel a katolikusok szerint a pápai szolgálat alapját vetette meg.


    Az egyház központja


    Szent Péter Bazilika Vatikán
    A római Szent Péter-bazilika Michelangelo által tervezett kupolájával a világ egyik leghatalmasabb temploma


    A katolikus egyház központja, a római pápa székhelye. A pápa a világegyházat a Rómában lévő - független államként működő az olasz főváros, Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott, - Vatikánvárosból kormányozza, amelynek szintén ő az államfője.

    Az egyház hierarchikus felépítése



    A katolikus hierarchiában az egyházi rendet a klerikusok alkotják. Három nagyobb rendre oszlik: püspökség (episcopatus), áldozó papság (presbyteriatus), szerpapság (diaconatus). A klerikusok azok a férfiak, akik részesültek a szolgálati papság szentsége, az egyházi rend három fokozatának - diakónusok, papok, püspökök - valamelyikében.

    Területi felosztás



    Az egyházmegye (püspökség, dioecesis) a püspök által vezetett egyházkormányzati egység. Több egyházmegye alkot egy egyháztartományt (érseki széket). Az egyházmegyék élén a megyés püspök áll. Az egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, amik esperesi kerületekre tagolódnak tovább. A legkisebb területi egységek a plébániák, más néven egyházközségek, vezetésükre egy vagy több pap van kinevezve.

    Szerzetesrendek, a megszentelt élet intézményei, az apostoli élet társaságai



    Mind klerikus, mind világi hívő tagja lehet valamely megszentelt élet intézményének vagy apostoli élet társaságának.A megszentelt élet olyan állandó életállapot, amelyhez az evangéliumi tanácsok (tisztaság, szegénység, engedelmesség) esküvel történő vállalása tartozik, és általában közösségben egy regula (szabályzat) szerint élnek.

    Megkülönböztethető szemlélődő (monasztikus) vagy aktív (betegápoló, tanító, missziós) életforma, valamint a férfi (szerzetesek, barátok) vagy női (apácák, nővérek) tagok.

    A megszentelt élet intézményei közé tartoznak a szerzetesrendek, ezen belül a szabályozott kanonokok (például premontreiek, ágostonosok), a monasztikusok (például karthauziak, pálosok), a kolduló rendek (például ferencesek, domonkosok), a szabályozott papok (kamilliánusok, jezsuiták), és ide tartoznak a papi vagy laikus kongregációk (például szaléziak, ill. keresztény iskolatestvérek), valamint világi intézmények (munkáspapok, Schönstatt-nővérek) is.

    Egyháztagság, az egyházhoz való tartozás



    A katolikus egyház különbséget tesz a teljes tagság, és a nem teljes tagság között. A katolikus tanítás szerint, hogy az üdvösség eszközeit és az új szövetség összes javait hiánytalanul elérhessük, ahhoz Krisztus katolikus Egyházába teljesen be kell épülni. Eszerint az Egyházba hármas kötelékkel iktatódik be egy személy teljesen. Az egyháztagság alapfeltétele a keresztség, illetve a keresztségben elnyert eltörölhetetlen szentségi jegy, azonban a teljes egyháztagsághoz még szükséges az igaz, készséges hit, valamint az egyházi hierarchiával való egység.

    Magyarországon háromféle rítusú katolikus egyház van: a magyar katolikus egyház latin rítusú egyházmegyéi mellett jelentős a bizánci rítusú magyar görög katolikus egyház (amely szintén a magyar katolikus egyház részét képezi) és működik örmény katolikus egyház is.
    Biblia
    Egy 1407-ből származó kézzel írt, latin nyelvű Biblia (Malmesbury-i apátság)


    A katolikus hit



    A katolikus hit alapvető összefoglalását az Apostoli és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás adja, részleteiben pedig a Katolikus Egyház Katekizmusa tartalmazza. A katolikus tanítás hierarchikusan felépített, azaz nem mindegyik tanítás egyformán kötelező, vagy fontosságú. A minősítések sorában a legmagasabb helyet a dogma foglalja el, ami olyan hittételt jelent, amelyet az Egyház pápai vagy zsinati definíció útján úgy hirdetett ki Istentől kinyilatkoztatott igazságként, hogy e tétel tagadása eretnekség. Ez azt jelenti, hogy ezt minden katolikus hívőnek isteni és katolikus hittel kell hinnie (például Szentháromság). Ezen kívül vannak ún. "majdnem hittételek", teológiailag biztos vélemények, általános nézetek, megengedett, jámbor vagy megtűrt vélemények.

    A hit forrásai



    Jézus ígéretére alapozva a katolikus egyház hiszi, hogy a történelem során folyamatosan a Szentlélek vezeti, és megóvja minden tanításbeli tévedéstől. Vallja, hogy az egyház "az igazság oszlopa és biztos alapja", valamint, hogy "az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta".
    A katolikus egyháznak Jézus Krisztus tanítását kell továbbadnia, amit az Isten nyilatkoztatott ki az emberek üdvössége érdekében, és ezt az Egyházra bízta, hogy megőrizze és hirdesse "minden népnek". Az egyház ezt a teljes és nyilvános isteni kinyilatkoztatást a hitletétemény (depositum fidei) szóval fejezi ki. A hitletéteményt az egyház Tanítóhivatala magyarázza és terjeszti elő, és két megjelenési formája van: a Szentírás, azaz a Biblia, valamint a Szenthagyomány.

    A Szentírást tévedhetetlen, a Szentlélek által sugalmazott szent írásnak tekinti.
    A katolikusok által elfogadott Szentírás 73 könyvet tartalmaz; 46 ószövetségi könyvet, amelyek Krisztus eljövetelét készítik elő, és 27 újszövetségi könyvet, amelyek pedig az emberré lett Isten, Jézus Krisztus misztériumával foglalkozik.


    Szentlélek és bérmálás

    Szentlélek galambja
    A Szentlélek galambja. Üvegfestmény a Szent Péter Bazilikában (Giovanni Lorenzo Bernini)


    Jézus azt mondta apostolainak, hogy halála és feltámadása után elküldi nekik a "Vigasztalót", az "Igazság Lelkét", azaz a "Szentlelket", "aki az Atyától származik", és aki "megtanít benneteket mindenre", és "majd elvezet benneteket a teljes igazságra".
    A Szentlélek az Egyház tanítása szerint a Szentháromság harmadik személye, és ez a Szentlélek árad ki a hívőre, amikor felveszi a bérmálás szentségét. Ez a kiáradás a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi, föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait (bölcsesség, értelem, jótanács, lelki erősség, tudomány, jámborság és istenfélelem), így különleges erőt ad, amely segíti a hívőket, hogy Isten akaratát véghez vigyék, és megerősíti és szorosabban kötelezi őket, hogy szóban és tettben Krisztus tanúi legyenek, és a hitet terjesszék és védelmezzék.

    A bérmálás szentségét olykor a "keresztény nagykorúság szentségének" is nevezik, mert csak az a megkeresztelt hívő veheti fel - és köteles is felvenni -, aki meg van keresztelve, eljutott értelmének használatára, és megfelelő előkészület után vállalja a keresztény élet apostoli kötelezettségeit. A bérmáláshoz - miként a keresztséghez is - a jelölteknek bérmaapától vagy bérmaanyától kell lelki segítséget kérniük. E két szentség egységének hangsúlyozására ajánlott, hogy a keresztszülő legyen a bérmaszülő is. A bérmálást csak püspök szolgáltathatja ki, azonban szükség esetén egy általa felhatalmazott, halálveszély esetén pedig bármely pap is elvégezheti a szertartást. A bérmálás lényegi mozzanata a következő: a püspök a Szentlélek kiáradását kérő ima után - kézrátétel közben - a bérmálandó homlokát a Nagycsütörtökön megszentelt krizmával megkeni a következő szavak kíséretében: "Accipe signaculum doni Spiritus Sancti", vagyis: "Vedd a Szentlélek ajándékának jelét".


    Site Meter Google PageRank Copyright © Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola 2014 | web: KataPorta.net KataPorta Webstatisztika