San Francesco di Assisi


2019. november
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30


2019. november 12. kedd,
Jónás, Renátó napja van
akadálymentes oldal

Ökoiskola


  qrcode

Arcidiocesi di Eger


  magyar italiano




" Egy cseppnyi őszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál.''
Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus
Általános Iskola és Óvoda
Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola Miskolc


Eljárások - Tanfelügyeleti és önértékelési rendszer

 

Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola (201761001)

Értékelés - Intézmény

 

Budáné Tóth Gabriella

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó stratégiai dokumentumok elkészítését az intézmény vezetése irányítja. A törvényes működést az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend és az éves munkatervben határozzák meg. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionál a tanév munkaterve, kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal (SZMSZ). A stratégiai és operatív dokumentumok összefüggnek, koherensek egymással. Az alapdokumentumok a jogszabályoknak megfelelően, a helyi sajátosságok figyelembe vételével készültek el.

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítéléséhez SWOT analízist készítenek, (beszámoló), melyben meghatározzák az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a veszélyeket. Megfogalmazzák, hogy volt-e változás az előző évekhez képest, miben javult, miben romlott az intézmény helyzete. A SWOT analízis eredményeit figyelembe veszik a következő tanév tervezésénél. Az év végi beszámolókban „Probléma lista” található. A problémák, hiányosságok megfogalmazásával, kijavításával segítik az intézmény pozitív megítélését.

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik. A terveket a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó, az Egri Főegyházmegye jóváhagyásával válik érvényessé (SZMSZ).

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény hatékony együttműködésre törekszik a fenntartóval. (fenntartói ellenőrzés, beszámolók, vezetői interjú).

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

A stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak elemzése, összehangolása megtörtént. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv elkészült, melyben megfogalmazták a fejleszthető és kiemelkedő területeket (intézkedési terv).

 

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az éves munkaterv az előző tanév munkájának értékelésén, a pedagógiai programból és az aktuális feladatokból fakadó tennivalók számbavételén alapszik. A szakmai munkaközösségek önállóan, az éves munkatervhez kapcsolódóan alkotják meg munkatervüket (PP, munkatervek). Az éves munkaterv része az Eseménynaptár, mely konkrét dátumokkal, felelősök megjelölésével tartalmazza az adott feladat végrehajtását.

 

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

A stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok teljes mértékben megfelelnek a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és minden jogszabályi elvárásnak.

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

 

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Az intézmény a pedagógiai program megvalósítását az adott tanév munkatervében megjeleníti, az aktuális feladatokkal, eseményekkel, fő célkitűzésekkel kiegészíti (PP, munkaterv).

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik (vezetői, pedagógus interjú). A döntések meghozatala előtt az egyeztetés, vélemények kikérése jellemző (vezetői interjú). Az éves munka megvalósításáról, eredményeiről, tapasztalatairól a tanév végi beszámolókban olvashatunk (beszámoló).

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézmény kiemelt célja a keresztény szellemiségű nevelés - oktatás. Küldetésnyilatkozatuk: „Szeretném, ha ember lenne belőled gyermekem”(Móra Ferenc) Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével teret adnak a sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, munkának és játéknak. A cél elérése érdekében motiválják a tanulókat. Kiemelt figyelmet fordítanak az együttműködésre, differenciálásra, felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre, a személyre szabott tanulási stratégiák, a változatos didaktikai módszerek alkalmazására (PP, vezetői, pedagógus, szülői interjú). Olyan fiatalokat szeretnének középiskolába indítani, akik tudják: „A csúcsokra nem hívják az embert, oda fel kell kapaszkodni.”

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézmény pedagógiai munkáját, személyiség- és közösségfejlesztő tevékenységét, a szülők által elvárt tanulási eredmények elérését a szülők az interjú során színvonalasnak, kiemelkedőnek ítélték meg. A szülők képviselőivel és a munkatársakkal készített interjúk alapján központi szerepet kap a személyiség- és közösségfejlesztés. A pedagógiai program 1. és 2. fejezete konkrétan meghatározza a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

 

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Az intézményben két szakmai munkaközösség működik, melyek egymást kölcsönösen segítve teljesítik a nevelési programban lefektetett feladatokat. A két munkaközösség aktívan működik, terveik az iskolai munkaterv részét képezik (interjúk).

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A munkaközösségek az elmúlt tanév beszámolóiban megfogalmazott tapasztalatok alapján tudatosan, előrelátó tervszerűséggel megtervezik munkatervüket, meghatározzák a következő tanév kiemelt feladatait, eseményeit. A beszámolókban megfogalmazott javaslatok, észrevételek, tapasztalatok beépülnek a munkatervbe (munkatervek, beszámolók vizsgálata).

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A beszámolókban és a munkatervekben megjelennek az intézményi önértékelés évente vizsgálandó elvárásai (beszámolók, intézményi elvárásrendszer).

 

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

A pedagógusok pedagógiai munkájukat éves szinten, tanulási-tanítási egységekre megtervezik. A tanmenetek elkészítésekor a célok tudatosításából indulnak ki. A célok meghatározásához figyelembe veszik a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, elvárásrendszerét, valamint az általuk oktatott csoportok fejlesztési céljait (helyszíni dokumentumelemzés, pedagógus interjú).

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A helyszínen megtekintett dokumentumok és a munkatervek alapján megállapítható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak. A pedagógusok a tanmenetben az esetleges eltéréseket jelölik. Az eltérések indokoltak, az újratervezés szakmailag indokolt (dokumentumelemzés, pedagógus interjú).

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A helyszíni dokumentumelemzés során megállapítható, hogy a teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben és a naplókban. A tanmeneteket, naplókat, tanulói füzeteket rendszeresen ellenőrzi az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők (dokumentumelemzés, interjú).

 

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézményben belső ellenőrzést végeznek, mely kiterjed a pedagógiai munka ellenőrzésére (tanítási órák ellenőrzése, pontos adminisztráció, tanulói hiányzások, tanítási órák pontos kezdése, befejezése) és az SZMSZ-ben leírtak betartására (SZMSZ). A belső ellenőrzés megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzéshez, méréshez belső ellenőrzési tervet készítenek. Az ellenőrzések, mérések tapasztalatait összegzik, az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedéseket tesznek. A belső ellenőrzési terv tartalmazza a technikai és a gazdasági munka ellenőrzését is.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

A belső ellenőrzési tervben szerepel az ellenőrzést végző személy megnevezése, az ellenőrzés ideje, az óralátogatás szempontjai. A látogatott órákat megbeszélés, értékelés követi (interjú). A munkatervben megtalálható az iskola ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, mely kiterjed a Pedagógiai Program, az SZMSZ, Házirend betartására, az ügyeleti rendszer, a DÖK és Iskolai Sportkör ellenőrzésére. Az ellenőrzés kiterjed a tanmenetek, tankönyvek, taneszközök, munkaközösségek és a pedagógusok szakmai munkájára is.

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az intézmény azonosítja az eredményességi mutatókat (fenntartói értékelés, elégedettség-, kompetenciamérés, továbbtanulás, versenyek, tantárgyak eredményei). Kompetenciamérés eredményeit kiértékelik, a tapasztalatokat levonják.

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

A kompetenciamérések elemzéséből kitűnik, hogy az intézmény a tanulási eredményeket folyamatosan követi. A nevelőtestület a nevelési értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken az eredményeket elemzi, a tapasztalatokat levonja, esetleges korrekciót hajt végre (beszámoló, kompetenciamérések eredményei, elemzés, vezető, pedagógus interjú).

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Az intézményben a pedagógusok önértékelésének elvégzése folyamatosan valósul meg. A tantestület fele már elkészítette az önfejlesztési tervét.

 

 

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Az intézmény az aktuális törvényi eljárásoknak megfelelően működteti az önértékelési rendszerét, segíti, előkészíti a szaktanácsadói, tanfelügyeleti és minősítési eljárások eredményes megvalósulását (SZMSZ). Az értékelést tervezetten végzik, melynek alapját az intézményi elvárásrendszer jelenti.

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az intézmény vezetése irányítja az intézményi önértékelési rendszer működését. Az igazgatónő a BECS munkáját figyelemmel kíséri, segíti. Az önértékelést ütemterv alapján készítik. Az önértékelésben több pedagógus vesz részt. A tantestület többi tagja az elégedettségi kérdőívek kitöltésében, elemzésében, az interjúk, és az adatgyűjtés egyes részfeladataiban vesznek részt.

 

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Az intézmény első osztályokban, az első negyedévben DIFER mérést végez a tanulási nehézséggel küzdő tanulók kiszűrése céljából (SZMSZ, PP). Folyamatellenőrzést is végeznek, melynek célja az egyszeri tanulói megmérettetés alapján az aktuális tudásszint megítélése. Minden évfolyamon kimutathatóvá teszik az év végi mérések eredményeit. 6. és 8. évfolyamon a tanulók kötelező jelleggel vesznek részt országos méréseken. A szóbeliség gyakorlása, a komplex látásmód, asszociációs képesség, reális önértékelés fejlesztése érdekében „Móra – méréseket” dolgoztak ki. (komplex humán 7. évfolyam, angol nyelv 8. évfolyam). A tanulók fizikai állapotát a NETFIT rendszer protokollja szerint végzik.

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Az intézményben a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben egységes követelményrendszer alapján, de a tanuló egyéni képességeit figyelembe véve történik a tanulók értékelése. Az alapdokumentumban megjelölik az írásbeli és szóbeli ellenőrzés formáit, a számonkérések érdemjegyeinek jelölését, az értékelés fajtáit, formáit. Meghatározzák az értékelés rendszerességét, a szöveges értékelés célját, fokozatait, a tanulói magatartás, szorgalom követelményeit és értékelési formáit. A PP-ban megtalálhatóak a jutalmazás, fegyelmezés elvei, alkalmai, formái és fokozatai is. Az értékelés így a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kiterjed.

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A szülők a Pedagógiai Programból tájékozódhatnak a pedagógusok által alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszerekről, de a tanév első szülői értekezletén is ismertetik velük. A tanulókat a tanítók és a szaktanárok ismertetik meg az alkalmazott értékelési rendszerrel (PP, vezetői, pedagógus, szülői interjú).

 

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Az intézményben a kompetenciamérések eredményeit, a tanulói eredményeket elemzik, a tanulságokat levonják, megoldást keresnek az esetleges hiányosságokra.(OKÉV elemzés). A pedagógusok képviselőivel készített interjú során a kollégák elmondták, hogy a mérések, vizsgák eredményeit, tapasztalatait a nevelési értekezleteken elemzik, értékelik. A fentiekből következik, hogy az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik.

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

Az intézmény a tanulók eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatol a szülőknek szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyeztetés utáni egyéni konzultációkon, tájékoztató füzeten keresztül, digitális napló vezetésével, szükség esetén elektronikus levél útján. A diákoknak a visszacsatolás osztályzat, szóbeli felelet, írásbeli számonkérés formájában történik meg. A szülőkkel tartandó interjúban a szülők megfelelőnek, rendszeresnek, fejlesztő célúnak ítélték a tanulók eredményeiről kapott visszajelzéseket.

 

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az ellenőrzések során feltárt információkat, a mérések, értékelések (elégettség – kompetencia - egyéb mérések, és a vezető, pedagógus önértékelés) eredményeit fejlesztő céllal felhasználják.

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

A dokumentumokból kitűnik, hogy az önértékelés keretében a mérési eredményeket elemzik, a tanulságokat levonják, szükség esetén korrekciót hajtanak végre. Meghatározzák a fejlesztési területeket, melyhez a felelősök megnevezésével intézkedési tervet készítenek (beszámoló, mérési eredmények elemzése). A vezető, pedagógusok nagy része önfejlesztési tervet készített, megjelölve a kiemelkedő és fejleszthető területeket.

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről kapott információk alapján felülvizsgálta terveit és bevezette az emelt szintű angol oktatást, az informatikát és felmenő rendszerben a néptánc oktatását. Tervezik a színjátszó kör bevezetését is (beszámoló, interjúk).

 

 

 

 

 

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Az intézményben működik a belső tudásmegosztás, a jó gyakorlatok gyűjtése, átadása. A szakmai munkaközösségek tagjai ötleteikkel, módszereik átadásával, bemutató órák tartásával támogatják egymást. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet az iskola és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével állítják össze. A vezetőség támogatja a pedagógusok továbbtanulását, karriertervét (beszámoló, továbbképzési program, beiskolázási terv). Több pedagógus részt vett a MAG holland projektben annak érdekében, hogy a tanulók egyéni képességeinek megfelelő módszerekkel tanulhassanak.

 

1. Pedagógiai folyamatok

Fejleszthető területek:

A tanulók értékelésének az alapdokumentumokban megfogalmazott, a pedagógusok által elfogadott közös alapelvek, követelmények alapján történő értékelése, tudatos alkalmazása. Az egységes értékelési rendszer hatékonyságának növelése.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készültek el. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézményi dokumentumokban kiemelt szerepet kap a keresztény szellemiségű nevelés-oktatás, a személyiségfejlesztés, a biztos alapkészségek elsajátítása, a tanulók képességeinek megismerése, a kulcskompetenciák fejlesztése, a felzárkóztatás, a képességfejlesztés, a korszerű, változatos didaktikai módszerek alkalmazása. Az intézmény rendszeresen SWOT analízist készít, melyben meghatározza az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a veszélyeket. A SWOT analízis eredményeit figyelembe veszi a következő tanév tervezésénél. Az intézmény a tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatol a tanulóknak és szüleiknek/gondviselőjének. A szülőkkel való kapcsolattartás hatékonyan működik, az intézmény folyamatos visszacsatolást alkalmaz szülői értekezletek, fogadóórák, negyedévi, félévi, háromnegyed évi és tanév végi értékelése során. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A szóbeliség gyakorlása, a komplex látásmód, asszociációs képesség, reális önértékelés fejlesztése érdekében az országos mérések mellett az intézmény kidolgozta és alkalmazza a „Móra – méréseket”.


 

 

 

 

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A PP-ban rögzített személyiségfejlesztő feladatok megvalósulása az intézmény beszámolóiban, az intézményi önértékelésben nyomon követhető.

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az iskola vezetése kialakult eljárásrenddel biztosítja és támogatja e terület megvalósulását. Az intézményben támogató, fejlesztő tanulási kultúra jellemző. A gyermekek képességeinek ismeretében fejlesztő, elérhető célokat fogalmaznak meg, melyek megvalósításához a pedagógusok tervszerű, tudatos munkával járulnak hozzá. Az intézmény által képviselt közös értékrend, értékrendszer ennek megvalósulását támogatja. Az iskola környezete, szervezeti és tanulási kultúráját támogató rend jellemzi: (Házirend, SZMSZ, Tanév rendje, Vezetői beszámoló- tárgyi feltételek; Pályázatok)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A pedagógusok továbbképzéseik kiválasztásánál is külön gondot fordítanak arra, hogy e terület korszerű megvalósítására alkalmas módszertani képzéseken vegyenek részt. A vezetővel, a pedagógusokkal készített interjúkból kitűnik, hogy ez megvalósul.

 

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Az intézmény vezetése támogatja a belső tudásmegosztást. Céltudatosan választott, módszertani megújulásra irányuló törekvéseik tükröződnek a beiskolázási tervben. A beszámolókból kitűnik, hogy a pedagógusok működő rendszerként definiálják a belső tudásmegosztást, a kommunikációt. Kialakult gyakorlatuk van az intézményi jó gyakorlatok megosztásában

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A munkatervekben, beszámolókban kitűzött célok, feladatok ennek megvalósulását támasztják alá. Tapasztalatcsere a munkaközösségek között, a munkaközösségeken belül (pedagógus interjú). Állandó és közös feladatnak tekintik a személyes nyomon követést. Ennek eredményességéről és pozitív gyakorlatáról a szülői interjúban a megkérdezettek rendkívül elismerően nyilatkoztak.

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Az intézményi dokumentumokban megtalálhatóak az erre irányuló, céltudatos törekvések. A fejlesztés megvalósulásának színterei az iskolában: tanítási órák, tehetséggondozó – és felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, napközi otthon, délutáni foglalkozások, iskolai könyvtár, hagyományőrző tevékenységek, tanulmányi kirándulások, lelki napok stb.

 

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A szülői interjúból szembetűnően kiderült a pedagógusok erre irányuló, a szülők megelégedését mutató tervszerű munkája. Munkájuk során kiemelten kezelik - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges tanulók egyéni fejlesztését. (PP; beszámoló,vezetői – pedagógus -, ill. szülői interjú)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

Az intézmény vezetése és a pedagógusok jól ismerik tanítványaik szociális helyzetét. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat rögzítették.(PP)

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

A mindennapi munkájuk során a pedagógusok tervszerűen és hatékonyan végzik mind a felzárkóztatással, mind a tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységeket. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével - fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

 

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

PP. Tanítási órák, tanítási órákon kívüli tevékenységek, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Helyi tanterv: A Nat meghatározott feladatainak lebontása évfolyamonként: csoportmunka, differenciált munka, kooperatív munka, páros munka – munkaformák bevezetése az önálló tanulást szolgálják.

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integráltan történik eltérő tanterv szerint a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47. § alapján. A szakértői bizottság véleményét figyelembe véve a tanulók fejlesztését egyéni fejlesztési terv alapján, a törvényi előírásnak megfelelően végzik.

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A pedagógusoknak hatékony jelzőrendszere alakult ki a tanulók önálló tanulásának segítésére. Személyre szólóan nyomon követik és hatékonyan kezelik a hiányosságok pótlását is. Hatékony tanácsot adnak a szülőnek a segítségnyújtáshoz.

 

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

A munkatervekben szereplő tanórán kívüli programok kapcsán, illetve szabadidős programok, szakkörök során valósul meg. (Erdei iskola, környezetvédelmi programok)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Az erdei iskola szerves részét képezi az intézmény nevelési programjának. Tanévkezdéskor tábor formájában ismerkednek meg a diákok a környezetvédelemmel, környezet-tudatossággal kapcsolatos ismereteket.

 

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A munkatervek által megjelölt célokban, feladatokban, a megvalósítás dokumentumaiban, a vezetővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel történt interjúk alapján az intézmény kiemelkedő közösségfejlesztő-építő szerepet lát el. Szabadidős tevékenységeik számában és szervezettségében kimagasló eredményeket érnek el. A szülői interjúból elégedettség tükröződött ezen a területen is.

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A pedagógiai programban elvárt feladatot az intézmény pedagógusai kiemelkedően teljesítik. A szülői interjúban elhangzottak ezt kimerítően alátámasztják.

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A beszámolókban nyomon követhetőek az eredmények. Az interjúk megerősítették a leírtakat.

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Jól működő DÖK, alsós- és felsős munkaközösségek az információáramlás folyamatoságára törekszenek.

 

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

A szülői interjúból és kérdőívekből kiderül, hogy a szülői közösség rendkívül elégedett az iskola közösségi programjaival. (Katalin napi bál, karácsonyi vásár stb.)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

A DÖK aktívan kapcsolódik be az iskola közösségi programjainak szervezésébe.

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Az iskolai programok szervezésében a SZMK aktív szerepet vállal. Az intézmény hagyományainak ápolásában, közösségi programjainak lebonyolításában is részt vesznek.

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az interjúk, kérdőívek ennek kimagasló színvonalon való megvalósulását támasztják alá. Szülői értekezletek, SZMK értekezletek.

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Az interjúk, kérdőívek ennek eredményes megvalósulását támasztják alá.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Fejleszthető területek:

Nincs.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény által képviselt közös keresztény értékrend, értékrendszer ennek megvalósulását támogatja. Az intézményben a támogató, fejlesztő tanulási kultúra jellemző. Olyan pályázatokat, programokat valósítanak meg, melyek hatékonyan szolgálják a tehetségek fejlődését. A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztési színterei az intézményben széleskörűek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztését kiemelten kezelik. Az intézményben alkalmazott pedagógiai módszerek, eljárások, munkaformák az önálló tanulást, a tanulás tanításának megvalósulását szolgálják. Az intézmény kiemelkedő közösségfejlesztő, közösségépítő feladatot lát el. A közösségi programok rendkívül sokszínűek. A katolikus, keresztény szellemű közösségépítés tudatosan valósul meg az intézményben, mely a partnerek elismerését is kiváltja.


3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az alapkészségek fejlesztésének előtérbe helyezésével (PP), a rendezett, családias környezet, légkör megteremtésével (bejárás, vezetői, pedagógus, szülői interjú), a tanulók előrehaladásának gyakori értékelésével, a pedagógusok szakmai együttműködésével (pedagógus interjú, beszámoló), a szülők bevonásával, az oktatás színvonalas minőségével (beszámoló, szülői interjú) az intézmény az alapprogram egyik prioritását eredményesen megvalósítja.

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A fenntartóval folyamatos az egyeztetés, konzultáció és kapcsolattartás. A Szülői Munkaközösség, szülők bevonása az intézmény közösségi életébe folyamatos. A Szülői Szervezeti üléseken a vezetőség a problémák együttesen történő megoldására, a szülők véleményének kikérésére, tájékoztatására, nyílt, őszinte kommunikációra törekszik (beszámoló, szülői interjú). Az intézmény tudatos kapcsolatépítésre törekszik. Szoros kapcsolatot ápol a környező óvodákkal a sikeres beiskolázás érdekében (ovis projekt, rendezvények, műsorok). A Csanyiki Erdészeti Erdei Iskolával a környezettudatos magatartás, egészséges életmód fejlesztése, a városi könyvtárakkal és az Ady Endre Művelődési Házzal a szabadidő hasznos eltöltése érdekében ápol szoros kapcsolatot az intézmény. A Herman Ottó és a Kohászati Múzeummal, való kapcsolattartásban a múzeumpedagógiai órák alkalmával a tanulók tapasztalati úton történő tanulását fejlesztik. A partnerek neveinek felsorolása az SZMSZ-ben megtalálható.

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

A dokumentumok elemzése során megállapítható, hogy az intézményben nyilvántartják az intézményi eredményeket. Az éves beszámolókban megtalálhatóak a versenyeredmények, lemorzsolódási mutatók, elismerések, osztályok tanulmányi átlagai. Az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor elégedettségmérés készült a pedagógusok és szülők körében.

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Az országos kompetenciaméréseken az intézmény tanulóinak teljesítménye egyenletes, általában az országos átlag feletti.

 

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény kiemelt nevelési-oktatási célja a biztos alapkészségek átadása, a tudás közvetítése, a lelki-hitéleti egyensúly megteremtése. Az intézmény tanulmányi átlaga, a versenyeredmények, a kitűnő tanulók, igazgatói, nevelőtestületi dicséretek száma, a kiemelkedő mérési, felvételi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelel (PP, beszámoló, interjúk).

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

Az intézményben kiemelt tantárgyként oktatatják az angol nyelvet és az informatikát (emelt szintű angol nyelvtanítás, informatikaoktatás). A kiemelt tantárgy oktatása eredményes, országos, megyei és versenyeredménnyel rendelkeznek (angol on-line verseny- országos 6. helyezés, Litterátum - megyei angol egyéni tesztíró – 1. 2. 3. 5. 10. csapat 2. helyezés). Az emelt óraszámú angol nyelv oktatásának eredményességét az angol versenyek helyezései és a mérések – Móra-mérés, OKÉV idegen nyelvi mérés eredményei is alátámasztják.

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A diákok angol, matematika, informatika, földrajz, természettudomány, sakk, testnevelés (asztalitenisz, judo, úszás, két tusa, atlétika, birkózás, tájékozódási futás) tantárgyakból értek el országos, megyei versenyeredményeket. A munkatársak többsége felkészítő tanárként hozzájárul a versenyeredmények eléréséhez. (beszámoló)

 

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Az intézmény jó hírneve, a szülők és a fenntartó elégedettsége a külső elismerés (fenntartói ellenőrzés dokumentuma, szülői interjú, elégedettségmérés).

 

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Az intézmény a tanulási eredményeket a beszámolókban hozza nyilvánosságra. A kompetenciamérések eredményei a beszámolókban és az iskola honlapján megtekinthető. A szülőket a mérések eredményeiről, a tanulási eredményekről az e-naplóban és a Szülői Szervezeti ülésen is tájékoztatják (beszámoló). A havi rendszerességgel megtartott iskolagyűlések, a a kéthavonta megjelenő Hírmondó és az iskola honlapja biztosítja az információk naprakész nyilvánosságát.

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

A mérési eredményeket a tantestület nevelési értekezleten elemzi, a tapasztalatokat összeveti, a tanulságokat levonja, beépíti a tervező munkába. Az eredmények alapján meghatározzák a fejlesztésre szoruló területeket (vezetői, pedagógus interjú, munkaterv, beszámoló).

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Az intézmény az intézményi önértékelését az Öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv szerint folyamatosan végzi. A belső és külső méréseket felhasználják az önértékelés eljárásában (BECS beszámoló).

 

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A tanulókövetésnek kialakult rendje van. A szülői interjún a szülők pozitívan nyilatkoztak a tanulók továbbtanulásáról, eredményeiről.

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A törvényi előírásnak megfelelően a tanulók továbbtanulásáról, eredményéről az intézmény, tájékoztatást, visszajelzést kap a középiskoláktól, melyet felhasznál pedagógiai munkájának fejlesztésére (vezetői interjú).

3. Eredmények

Fejleszthető területek:

Az eredmények szélesebb körű felhasználása a tanulólétszám növelésének érdekében.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézményben nyilvántartják és elemzik a mérési, értékelési eredményeket. Az intézmény a mérési eredményeket elemzi, a tapasztalatokat összeveti, a tanulságokat levonja, beépíti a tervező munkába. Az eredményeket megismerteti a tantestülettel, szülői közösséggel, fenntartóval. A tapasztalatok alapján közösen fogalmazzák meg a fejlesztésre váró területeket. Az intézményi eredmények eléréséhez az iskolavezetés és a nevelőtestület színvonalas nevelő-oktató munkájával, szakmai tudásának átadásával járul hozzá. Az alapkészségek fejlesztésének előtérbe helyezésével, a rendezett, családias környezet, légkör megteremtésével, a tanulók előrehaladásának gyakori értékelésével, a pedagógusok szakmai együttműködésével, a szülők bevonásával, az oktatás színvonalas minőségével az intézmény az alapprogram fő célkitűzését eredményesen megvalósítja.


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgató megbízása alapján. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző.

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A szakmai munkaközösségek dokumentációja (munkaterv, beszámoló) mintaszerű. A munkaközösségek működését az SZMSZ szabályozza. Az intézmény stratégiai dokumentumainak irányelvei, valamint az Éves munkatervben meghatározott intézményi feladatok figyelembevételével önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkaközösségek között az információáramlás jól működik. (A tanáriban külön hirdetőtáblájuk van.)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Az SzMSz tartalmazza, illetve az Éves munkatervek.

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Minden év elején új munkatervet készítenek, melyet a munkaközösségvezetők egyeztetnek. A munkaközösségvezetők rendszeresen, szükség esetén többször is egyeztetnek az aktuális feladatokkal kapcsolatban. - Félévenkénti beszámoló készítése. - Vezetőségi illetve nevelőtestületi értekezletekre már közösen kidolgozott, egyeztetett programjavaslatokat ismertetnek. - Az intézményi munkatervben meghatározottak szerint ellenőrzési tevékenységet összehangoltan végzik. Közreműködnek közös iskolai programok szervezésében. Az ellenőrzésben vállalt szerepük példaértékű.

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A vezetői tanfelügyelet dokumentumaiban határozottan megjelenik az erre való utalás. A vezető igényli és elvárja a kollégák javaslatait. A pedagógusok javító szándékú ötleteiket továbbítják a vezetőség felé.

 

 

 

 

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Az ellenőrzés megvalósulása a dokumentumokból ítélve példaértékű. Az SZMSZ-ben, az éves munkatervekben, vezetői interjúban, pedagógus interjúban nyomon követhető.

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök beszámolói, tervezési dokumentumaiban követhető. Az interjúkban elhangzottak ennek gyakorlati megvalósulását támasztják alá.

 

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Nyílt, őszinte kommunikáció tapasztalható az intézményben (vezetői, pedagógus, szülői interjú), ahol határozottan jelen van, és működik egyfajta szociális összetartó erő, melynek alapja a mindenki számára elfogadható közös értékrend, értékrendszer – katolikus keresztény szellemiség. A vezetőség a munkafolyamatok tervezésénél figyelembe veszi a munkatársak véleményét. Az egyes feladatkörök jól elkülönülnek egymástól, betarthatók és ellenőrizhetők. Jellemző a pozitív munkahelyi légkör, igyekeznek betartani az egyenletes terhelés elvét.

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

A pedagógusok, a munkaközösségek szívesen osztják meg egymással jó gyakorlataikat. (pedagógus interjú, vezetői interjú)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A munkaközösségek tevékenysége jól dokumentált, sokoldalú. Tevékenységüknek pontos keretet adnak az alapdokumentumok. Az intézmény vezetése a munkaközösségek jól működő gyakorlatait beépíti a munkatervekbe.(vezető, pedagógus interjú)

 

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

SZMSZ (A kapcsolattartás formái).

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Az iskola vezetése a tájékoztatás különböző formáit alkalmazza, melyet az SZMSZ szabályoz.

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Többféle kommunikációs csatornát működtetnek (hagyományos, online). Többféle kommunikációs csatornát működtetnek Információkhoz az e-napló, online csoporton keresztül juthatnak az intézmény munkatársai.

 

 

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Az iskola vezetése a jogszabályi változásokról megfelelően tájékoztatja a kollégáit, felhívja a pedagógusok figyelmét az őket érintő változásokról.

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A rendszeres összejöveteleken kívül alkalomszerűen, az aktuális feladatokhoz kapcsolódóan is megjelennek. (vezető-pedagógus interjú)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Értekezleteken értékelik az előző hónap tevékenységeinek, programjainak sikerességét, tapasztalatait. Tanév rendje- Munkaterv: Folyamatos a naplók, dokumentumok ellenőrzése, értékelése.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Fejleszthető területek:

Többféle kommunikációs eszköz és csatorna alkalmazásával biztosítani a hatékonyabb információáramlást. A belső tudásmegosztás hatékonyabb, tudatosabb megvalósítása. A feladatok arányosabb elosztása a pedagógusok között.

 

Kiemelkedő területek:

A pedagógusok szakmai csoportjai az intézményi célok figyelembevételével maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. Az intézmény támogatja, ösztönzi az együttműködéseket a célok elérése érdekében. Az intézmény a kommunikációátadás céljából többféle csatornát működtet.

 


5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A külső partnerek azonosítása pontosan megtörténik a kulcsfontosságú partnerek kijelölésével együtt: fenntartó, egyház, szülők, környező egyházi általános iskolák, középiskolák, Fenntartó, KaPi, történelmi egyházak szervezetei, POK, DATI, iskolai alapítvány, Pál Szent Vince Szeretetszolgálat, Máltai Ápolási Otthon… (SZMSZ, vezetői interjú, interjú a pedagógusokkal, interjú a szülőkkel).

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A vezetői interjúból és pedagógusokkal történő interjúból kiderült, hogy a partnerlista folyamatosan frissül és ismert a munkavállalók előtt.

 

 

 

 

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

PP, SZMSZ, együttműködési megállapodások a partnerekkel

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

A legfontosabb külső partnerekkel (Fenntartóval, Szülői Szervezettel, az együttműködési megállapodásban szereplő partnerekkel) folyamatos az egyeztetés. (vezetői interjú, interjú a szülőkkel)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

A vezetői interjúból kiderült, hogy az iskola rendszeresen tájékozódik a partneri igények tekintetében.

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A panaszkezelési eljárás jól kidolgozott, szülők, diákok előtt ismert. Ritkán kell alkalmazni.

 

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézményi honlap folyamatosan frissül, a jogszabályban előírt módon elérhetőek az intézményi dokumentumok (PP, SZMSZ).

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

A külső partnerek tájékoztatása megfelelő (e-mailes levelezőlisták, kéthavonta megjelenő Hírmondó, szervezeti ülések, hirdetőtáblák).

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Szülői interjú, pedagógusok interjúja, vezetői interjú.

 

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Városi ünnepségek, rendezvényeken való részvétel, külső partnerekkel történő közös szervezésű feladatok rendszeresek. Pl. Karitatív tevékenység (vezetői interjú).

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Eredményesen vesznek részt városi, regionális versenyeken (munkatervek, beszámolók).

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Az intézmény jó hírneve maga az elismerés.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Fejleszthető területek:

Nincs.

 

Kiemelkedő területek:

Az intézmény számos külső partnerrel ápol szoros, jól működő kapcsolatot. A munkatervben megjelenik a partnerekkel - szülők, oktatási intézmények, plébánia, fenntartó - való közös célok megfogalmazása, megvalósítása. Az intézmény a naprakész honlapja mellett számos lehetőséget felkínál/felhasznál a partnerek tájékoztatására. Az elégedettségi mérések eredményeit felhasználják az oktató-nevelő munka hatékonyságának fejlesztése érdekében.


6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A vezetőség folyamatosan tájékoztatja a Fenntartót a tárgyi eszközök és épület aktuális fejlesztési céljai tekintetében, ehhez lehetőség szerint kihasználják a pályázatok adta lehetőségeket, és a fenntartó által benyújtott pályázatokat is – épületfelújítás, az iskola irodarendszerének, tanári szobájának ésszerű átrendezése, átszervezése, felújítása.

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Beszámolók, vezetői interjú.

 

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Vezetői interjú.

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A tárgyi környezet megfelelő. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátása során is folyamatos a jobbítás igénye, az ehhez szükséges feltételek megteremtése (nemrég kialakított fejlesztő terem, iskolapszichológusi szoba – bejárás).

 

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

A pedagógus és szülői interjúkból nyomon követhető az eszközök folyamatos kihasználtsága. Szükséges lenne további IKT- eszközök beszerzésére is.

 

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az előrelátás, előre tervezés jellemzi ezen a téren is a vezetőség munkáját.Az intézmény szakos ellátottsága jelenleg is 100%-os (vezetői interjú).

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A vezető idejében jelzi a fenntartó felé a humánerőforrás szükségleteket (vezetői interjú).

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Az egyenletes terhelésre folyamatos a törekvés (tantárgyfelosztás), megvalósítani azonban nem könnyű.

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

100%-os az intézmény szakos ellátottsága (vezetői interjú).

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Az intézmény vezetője támogatja a pedagógusok egyéni karriertervét (vezetői interjú, továbbképzési program).

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az ellenőrzési folyamatok jól működnek és pontosan szabályozottak (SZMSZ, vezetői és pedagógus interjú).

 

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény vezetése kiemelten fontos feladatának tekinti a szervezeti és tanulási kultúra folyamatos fejlesztését (vez. int., pedagógusok interjúja).

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az alkalmazotti közösségre jellemző, hogy normáikat, szabályaikat belső igényből fakadóan betartják, közösen alkotják meg (vezetői interjú, pedagógusok interjúja, SZMSZ).

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösségre jellemző az együttműködés, a hatékony együttmunkálkodás (vezetői interjú, interjú a pedagógusokkal).

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

A nevelési értekezleteken rendszeres a jó gyakorlatok, jól bevált módszerek bemutatása, az ötletbörze. Az intézményen kívüli tudásmegosztás nem annyira jellemző (pedagógus interjú).

 

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

A hagyományok ápolása nagyon fontos az intézmény számára, hiszen identitásuk részét képezi, áthatja mindennapjaikat (Veni Sancte, Te Deum, hétfőnkénti közös reggeli áhítat az iskola közösségével, Balázsolás, Gergelyjárás, karitatív tevékenységek, lelki napok,…)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Külső és belső partnerek egyaránt részt vesznek az iskolai hagyományok ápolásában (pedagógusok interjúja, szülői interjú).

 

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

Az SZMSZ-ben logikus és egyértelmű feladat- és hatáskörök találhatóak (SZMSZ, beszámolók).

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Az iskola vezetésének törekvése az egyenletes terhelés megvalósítása.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Teljes mértékben.

 

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A nevelőtestület döntés-előkészítésbe történő bevonása a jogszabályi előírásoknak megfelel.

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

SZMSZ, PP, interjú a pedagógusokkal

 

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézményvezető ösztönzi kollégáit arra, hogy konstruktívan részt vállaljanak a problémák, hiányosságok megoldásában, fejlesztések előkészítésében. Javaslataikat mérlegeli.

 

 

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Szakmai-nevelési napok, belső tudásmegosztás, ötletbörze.

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Az intézményen belüli tudásmegosztás jól működik (interjú a pedagógusokkal, vezetői interjú).

 

6. A pedagógiai munka feltételei

Fejleszthető területek:

A feladatmegosztás ne csak az egyenletes terhelés, hanem a szakértelem alapján is történjen - a lehetőségekhez mérten. Az intézményen kívüli tudásmegosztás lehetőségeinek megteremtése.

 

Kiemelkedő területek:

Az éves tervezésben mindig megjelenik az iskola infrastruktúrájának felülvizsgálata, a hiányosságok, problémák jelzése a Fenntartó felé. A pedagógusok szakmai fejlődése érdekében a külső és belső továbbképzések tervezése nagyon tudatos. A belső tudásmegosztás rendszeres, belső igényből fakadó jelenléte a nevelőtestület sajátja. Az intézmény hagyományápoló- és teremtő munkája kiemelkedő, a korábbi hagyományok ápolásával és újak teremtésével, különösen a hitéleti programok területén.


7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

 

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

A stratégiai dokumentumok teljes mértékben megfelelnek a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és minden jogszabályi elvárásnak.

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok teljes mértékben megfelelnek a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott jogszabályi elvárásoknak

 

 

 

 

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Nevelő-oktató munkájuk mindennapjait áthatják a PP-ben megfogalmazott célok és azok megvalósítására tett törekvések (beszámolók, vez. int., pedagógusok interjúja).

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Az intézmény munkatervei, fejlesztési- és intézkedési tervei a mindenkori tanév elején elkészülnek. A dokumentumok áttekinthetőek, jól kidolgozottak.

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

A tervek nyilvánossága a jogszabályokban előírt módon, teljes mértékben biztosított.

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Az éves munkatervekben, továbbképzési tervben és ötéves intézkedési tervben jól kidolgozottak a felelősök, eredménymutatók, célok, részcélok, s a hozzá tarozó feladatok is.

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A mérési eredményeket a nevelőtestület a tanév végi értekezleten elemzi, a tanulságokat levonja, beépíti a tervező munkába. Az eredmények alapján meghatározzák a fejlesztésre szoruló területeket (vezetői interjú, pedagógus interjú, munkaterv, beszámolók).

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A taneszközök kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával, a pedagógiai programban megfogalmazott prioritásokkal összhangban történik.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

Fejleszthető területek:

Nincs.

 

Kiemelkedő területek:

A stratégiai dokumentumok teljes mértékben megfelelnek a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és minden jogszabályi elvárásnak. A munkatervben konkrétan jelennek meg a pedagógiai program kiemelt céljai és elvárt eredményei. A képzési és fejlesztési tervek az intézmény céljainak és a pedagógusok egyéni életpályájának figyelembevételével készülnek.


 




Copyright © Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola 2019 | web: KataPorta.net KataPorta Webstatisztika